Én, mint közéleti figuraSzülettem 1969-ben. 1983-tól 1989-ig KISZ-tag voltam. 1985 tavaszán ébredt fel a politikai iránti érdeklődésem, Gorbacsov színrelépése nyomán. Osztálytársaim és katonatársaim között rendszeresen kritizáltam az MSzMP vezetését, mivel a szocializmus eszméjével ellentétesnek láttam annak valóságát. A katonaságnál fogadást kötöttem Kádár bukására: nyertem egy rúd pick szalámit. 1988. novemberében aláírtam a szegedi Fidesz rendezvényén a Grósz Károly sportcsarnoki beszéde elleni tiltakozást.1991-92-ben részt vettem a Budapesti Anarchista Csoport életében, három cikkem jelent meg az Anarchista Újságban. 1992-ben és az azt követő néhány évben részt vettem az Alternatív Háló, az Erőszak Ellenes Fórum, az Antifasiszta Akció munkájában. 1993-ban egyik szervezője voltam az Egyetemi Meleg Körnek, 1994-ben a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért nevű be nem jegyzett egyesületnek. 1996-2005 között a Habeas Corpus Munkacsoport nevű jogvédő egyesület munkáját megalakulásától kilenc éven át vezettem, ennek során:
2003-2006: Alapító tagja, s egyik szervezője voltam a Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalomnak. A mozgalom valamennyi közpolitikai állásfoglalásának társszerzője voltam. Fő szervezője voltam a mozgalom 2006-os Keresd a férfit! kampányának, mellyel kiköveteltük a kiskorú prostituáltakat kihasználó kliensek büntetendőségét bevezető törvénymódosítást. Titkosszolgálatokkal kapcsolatba nem kerültem (habár 2001-ben lehallgattak, fölbontották a HCM leveleit és megpróbáltak beléptetni egy ügynököt). 2010-ben beléptem a Lehet Más a Politika pártba, ahol egyebek mellett részt vettem a nők és férfiak esélyegyenlőségéről szóló szakpolitikai program megírásában, szerkesztésében, bemutatásában. Jelenlegi nézeteimről:Az államilag erősen kontrollált verseny, a zöld kapitalizmus híve vagyok. A szokásosnál jóval aktívabb állami szerepvállalást látok szükségesnek a következők érdekében:- a piacon kívüli erőforrások gazdasági használata és rongálása költségeinek a gazdasági szereplőkkel való megfizettetése, - fogyasztóvédelem, termék-ellenőrzés, - bűnüldözés, a bűncselekményekkel okozott károk megtérítése, - a vagyon, a tőkemozgás, a reklám, a tömegszórakoztatás, mindennemű hülyítés és giccs adóztatása, - a társadalmi egyenlőtlenségek, a régiók és földrészek közötti gazdasági erőkülönbségek mérséklése, - a piaci foglalkoztatásra ösztönzés, - a fogyasztás helyett az egészséges életmódra, a gyermekvállalásra és -nevelésre ösztönző adó és nyugdíjrendszer, - a szabadságjogok érvényesítése, az erőszak áldozatainak rehabilitálása. Szerintem efféle közcéloktól várható a társadalmi részvétel, a közbizalom, az adófizetési hajlandóság erősödése. Kevesebb állami szerepvállallást látok szükségesnek az alábbiak érdekében:
Az emberi jogok érvényesítésének célját a társadalmi béke és az esélyegyenlőség szolgálatában látom. Az emberi jogokat szerintem a társadalmi folyamatokba ágyazva érdemes szemlélni, teret adva utilitarista megfontolásoknak is, mivel az önmagában álló alapjogi felfogásból könnyen sarjadnak vallásszerű torzhajtások, melyekkel többnyire már nem a hátrányos helyzetűeket védik, hanem kiváltságos kevesek fejezik ki velük érdekeiket. Sosem voltam híve a tények elhallgatásának vagy meghamisításának sem a politikai korrektség, sem a hatékonyabb propaganda kedvéért. Jogvédő munkám során gyakran vállaltam úttörő szerepet problémák kimondásában, tekintet nélkül arra, hogy az éppen kinek kedvező vagy kényelmetlen.
|
|